ÉLJEN AZ ANTIALKOHOLIZMUS!!!

2009.09.06. 06:21

Izé... Nem vállalok felelősséget a most leíródó dolgokért, mert kb. hajnali 4-kor értünk haza Sz-el. Most meg már kb. fél 6 van. Szóval a hibákért és a fogalmazásért előre is sorry.
Kezdem onnan, hogy 1-2 napja Sz-el felcipeltük a kanapét az emeletre a dolgozószobájába. Nah szóval elröppent ez az 1-2 nap. Tök jó a kanapé, lehet DVD-zni meg minden. Tegnap este beszabadultunk a városba, hogy hát "szórakozunk" egyet a barátokkal. Sz. eléggé jól bírta a dolgot. Nem BASZCSIZOTT be... egészen úgy (ma) hajnali 2-ig. 8-an voltunk és ebből 6-an le is léptek 2 körül. Tehát maradtunk ketten. Mondjuk én már mentem volna... Nah mindegy. A lényeg az, hogy hívtam taxit. Útközben hazafelé eszembe jutott, hogy jól kibasztam magammal, mert összecsuktam az ágyat. Mind1, gondoltam Sz-nek jó lesz a nem rég felcipelt kanapén is aludni (már a taxiban is bebólintott). Kiszálltunk a taxiból. Aszongya "hugyozik" egyet... és megindult a hátsó udvarba a bokrok felé. Nem mintha tovább tartott volna bemenni a házba és ott használni a WC-t. Gondoltam leszarom, nem kötekszek, annál könnyebb lesz ágybadugni. Bementünk a házba, viszonylag könnyen felcsaltam az emeletre. Megágyaztam neki az ominózus kanapén a MÁSIK szobában (tököm se fogja hallgatni a puffogását meg a horkolását, amikor én is kurva álmos vagyok és rohadtul nincs mmár humorom semmihez sem). Le is vetkőzött és be is bújt az ágyba. Ezalatt a közös szobánkban megágyaztam magamnak is. Beraktam egy light-os kis CD-t, hogy majd arra elalszok. Egyszer csak hallom, hogy Sz. köhög 2-t. Gyanússá vált a dolog, gondoltam megnézem, tuti ami tuti... Hát bakker odarókázott! De olyan cseszettül tisztességesen. A legapróbb jelét sem láttam annak, hogy felakart volna ülni és úgy elintézni a dolgot. Áh nem, Ő nem olyan... Ő csak szimplán félre fordította a fejét. Szabad folyást biztosított a dolgoknak. Nabazdmeg... Lehányta a kanapét, hatalmas tócsa volt mellette is, ami kb. befolyt a kanapé alá is. Fogtam, nagy nehezen kirángattam az ágyból. Oda állítottam a budi elé és közben izzítottam a zuhanyrózsát. Ugyanis az én drágaságom totálba lehányta magát is. Olyan volt a keze, a szakálla (gondolhatjátok, hogy milyen guszta volt a kajamaradékkal) és még a haja is. Mi lett volna, ha nem megyek át megnézni??? Megfulladt volna a saját hányadékában??? Nah szóval odahívtam a zuhanyhoz, hogy jól lemossam, aztán fogtam és előszőr papírtörlővel felitattam a cuccot meg felszedtem a kajamaradékot a padlóról. (Áldom az eget, hogy pár hónappal ezelőtt lecseréltük a szőnyeget lamináltpadlóra...) Hát majdnem raktam mellé még egy adagot... Bazdmeg, kurva büdös volt! Ahogy a sörszag terjengett a szobában... Fogtam a felmosó vödröt és öblítőt tettem a vízbe. Gondoltam hátha javít a dolgokon. Aztán bevittem neki egy lavort és elmagyaráztam, hogy abba tessék belerókázni. Hát majdnem elbőgtem magam amellett, hogy majdnem vukk is jött. Még nem sejti, de rá fog baszni, amikor majd felkel, ugyanis anyut is felébresztettük a mocorgásunkkal. Jah és persze kárpitot is fog takarítani és a kanapé alatt is fel kell mosnia. Arról nem beszélve, hogy többet nem megyek el vele sehová. Jövő héten pénteken lesz Beatriche koncert. Lehet, hogy leszek olyan "köcsög" és kibaszok vele, nem megyek el csápolni. Márpedig, ha én nem megyek, akkor ő sem megy. Ezt nem én akartam így, ő mondja mindig, hogy nélkülem nem megy sehová sem. Hát akkor tessék... Kezdek mocskosul fáradt lenni, de nem merek aludni, mert mi van, ha megint ugyan úgy fog hányni... Már ég a belem is, enni kéne valamit. Asszem én majd csak akkor térek nyugovóra, ha Sz. felkel. De ezért marhára megszivatom, mert elvett egy évet az életemből ezzel a húzásával. 1 esetben vagyok hajlandó hányást takarítani: ha beteg családtagról vagy legjobb barátról van szó. Ha valaki pia miatt rókázik, annak legszívesebben belenyomnám az orrát "NESZEBAZDMEG!" felkiáltással nemére, korára és szívemben betöltött helyére való tekintet nélkül.

Nem tudom, hogy miért nem tíltják be az alkohot. Sokkal veszélyesebb, mint a cigaretta. Sosem hallottam még olyat, hogy egy család a cigi miatt ment volna tönkre. Utálom ezt a szarszemétszar löttyöt! Függővé teszi a mértéket nem ismerőket és akiben benne van a hajlam, akár brutális köcsöggé is válhat tőle. Nem hallottam olyat, hogy valaki azért halt meg, mert a támadója elszívott néhány szál cigit vagy cigizett és ennek hatására elaludt az árokparton és télen halálra fagyott? Az üvegekre miért nem írják rá, hogy mértéktelen fogyasztás esetén tudatmódosító hatása van és ebben az állapotban ingerlékenyebekké válhatnak az emberek. Valamint, hogy családok eshetnek szét miatta. Sajnálom azokat, akik nem tudnak alkohol nélkül lazítani...

























"Az ajkak, melyek likőrt érintettek, nem érinthetik a mienket!" (1919)







"Kiheréllek, ha még 1 kortyot iszol és ezt a kézikönyvet fogom hozzá felhasználni!"











Csak mert szeretem...

2009.08.31. 10:02

Szerző: Keysha

2 komment

Címkék: dbs

Az az igazság, hogy amióta déltől este 8-ig dolgozok, azóta ha reggel felkelek, akkor inkább dögleni van kedvem, mint sem gépezni. A hosszúhétvége alatt is max azért volt bekapcsolva a gépem, mert filmet néztünk. Munka után meg kajálok, zutyizok, megszeretgetem Sz-t, hogy azért ne feledkezzen el arról, hogy van egy Kiscicája, aztán alvás. Nah de...

20-án falunap volt nálunk és Sz. indult az uokatesómmal a főzőversenyen. Lecsót főztek és finom is lett, bár az elején kételkedtünk bennük, hogy egyáltalán ehető lett-e a művűk. 12 csapat indult (vagy 11; nemtom) és anyumék lettek másodikak a szomszéddal kreált csülökpörköltjükkel. A nyereményük egy kisebb szereld magad tesco-s grill volt, de minden csapat kapott egy üveg bort, amihez hozzá celluxoztak egy fakanalat, amire ráírták a főzőverseny helyét, valamint azt, hogy 2009 Főzőverseny. A gyerekeknek volt ugrálóvár, arcfestés, foci, a felnőtteknek meg női/férfi foci és este utcabál. Az is egész jó volt. Lehetett tombolázni is. Darabját 150 Ft-ért árulták. Vettünk 6-ot, ebből 1-el nyerni is sikeredett. Pálinkás pohárkészletet nyertem. :) Erre gyúrtam meg a cappuchino-s készletre. Legalább az egyik része bejött. :) A nap egész jóra sikeredett, csak Sz. megint többet ivott a kelleténél és hamarabb haza kellett így jönni az utcabálról...
 

Szombaton meg Sz. főnökénél voltunk céges bulin. Egy kisebb cégről van szó, ahol, ha össze is gyűlik mindenki, akkor is családias a légkör. Találtak ki jópár feladatot nekünk, hogy ne laposodhasson el a dolog. Az első az volt, hogy egy felfújt lufit a bal bokánkhoz kellett kötözni és a jobb lábunkkal szét kellett taposni a másik lufiját. Az utolsó 4 ember -akinek megmaradt a lufija- lett a csapatkapitány. Jelzem, hogy én is köztük voltam. :) Az okosabbak, mint ÉN nem rontottak be a szoba közepére és kezdtek el mindent taposni, ami a közelükbe került és színes volt, hanem a szoba szélén megálltak. 4-ből 2-en így lettünk csapatkapitányok. :) Volt talicskázás is és mivel én vagyok a legkönnyebb, azért én voltam a talicska. Végig kellett menni egy adott pályán és a fordulónál fel kellett szedni a szánkkal csapatonként 1-1 almát, amit a kiindulóponthoz kellett vinni. Nah ebben másodikak lettünk. Sörivóversenyben elsők lettünk A-nak köszönhetően ( jelzem, hogy ő NŐ), mert ahogy önti magába, úgy folyik le egyből a gyomrába mindenféle kortyolás nélkül. Azt hiszem a férje szerencsésnek érzi magát emiatt, mert szerintem A. simán tudja a deep troath-t is... Aztán volt olyan feladat is, mint "múmia". Igen-igen a budipapíros téma... És mivel én voltam a legkisebb és legvékonyabb, ezért én lettem betekerve vele... Rohadtul melegem volt 4 tekercs WC papírba csomagolva ám... Aztán adtunk a kultúrának is, elmentünk egy múzeumba. Voltunk evezni is a Dunán. 3 órán keresztül nyomtuk. Tegnap már úgy kezdtem érezni a dolgot. Ma reggel már nem tudtam kiszállni az ágyból sziszegés nélkül. Fáj a hátam, a combom és a seggem. De utóbbi marhára... Amikor visszaértünk evezésből, kajáltunk és a túrórudi evés következett. Nah abban nem mi nyertünk. :) Volt Popdaráló is és a végén Activity-ztünk. Addigra a társaság férfi tagjainak már rendben volt az alkohol-vér szintje (...nem elírás...) Az egyik úriember felállt; mutogatás volt a feladata. Aztán a következő pillanatban megszédült, hátra esett a fotelba. Majdnem sikerült felállnia, amikor a fotel melletti kisasztalra esett (ami hála az égnek fából volt és nem üvegből) és onnan levágódott a padlóra. Hatalmas röhögés tört ki mindenkiből, mert még a kezét se tette maga elé az ütés tompításának céljából, annyira ittas volt. Ahogy esett repültek a játékok (5 kisgyerkőc játszott ott előtte; persze addigra már bőven aludtak). Aztán mindenki abbahagyta a röhögést, amikor emberünk nem kelt fel a padlóról. Odafutott a felesége és helyrerázta, de azért a jég elkelt az orrára, mert azt viszont bevágta rendesen. Aztán végülis nem tört el neki. És mi volt a feladvány, amit el kellett mutogatnia? Nah mi??? TÉRISZONY. Ekkor röhögött csak igazán mindenki. Szép csendben mindenki hazament. 6-an maradtunk, még 1 menetet lejátszottunk. Aztán A. megkért minket, hogy a férjét (The Boss) vigyék már be a fiúk az ágyába, mert hát mégse a kanapén aludjon. A 3 debella nekiállt pankrációzni. Szerintem nem sokan mondhatják el, hogy szőnyegbe csavarták a főnöküket... :D

Szóval a hosszúhétvége eseménydúsan telt. :)

A népesség 10-20 %-a tartozik közéjük - a balkezesek ma ünneplik világnapjukat. Az átlagostól eltérő kézhasználat kiemelkedő képességeket rejthet, ám az átlagtól való eltérésnek ára is van: a "balogoknak" nehezebb komfortosabb környezetet kialakítaniuk a jobbkezesek világában.

A 90-es évek óta világszerte érezhetően nő a nyilvántartott balkezesek aránya, ám ennek valószínűleg nem biológiai oka van, inkább az állhat a háttérben, hogy ma már a külvilág (az orvos, a védőnő, az óvoda, az iskola, és természetesen a szülő is) érzékenyebben figyel erre, kevésbé elutasító, azaz a szokásostól eltérő kézhasználati dominanciát nem kell sem eltitkolni, sem átneveléssel "korrigálni".

Az agykutatók szerint az előemberek között még minden második balkezes volt. Hogy később miért kerültek túlsúlyba a jobbkezesek, arról sokféle elmélet létezik. Elképzelhető, hogy valamilyen kulturális ok áll a háttérben, de az sem kizárt, hogy egy mutáció következtében vált dominánssá a jobbkezesség génje. Mintha a természet is olyan hátrányként kezelné a balkezességet, amit kompenzálni kell - a balkezesség a gyorsan végzendő tevékenységeknél előnyt biztosít (ezeket a jobb agyfélteke határozza el, amely a bal kezet irányítja). Rengeteg balkezes zsenit tartanak számon a sportban, a művészetekben és a tudományban.

A jobbkezes világban - a férfiak után - a balkezesek számítanak a legnagyobb kisebbségnek, ezt a fogyasztói kört azonban az üzleti világ még alig fedezte fel.

Forrás: Népszabadság Online



Én is balkezes vagyok. Vagyis inkább kétkezes. Kurtán furcsán működök. :) Az imént ellátogattam egy olyan webshop-ba, ahol kifejezetten balkezes cuccokat árulnak: olló, füzet, konyhai eszközök, vonalzó, tollak és még sorolhatnám. Én a magam módján megoldottam anno a dolgot. De a balkezes vonalzó jól jött volna a suliban. Meg szakközépben a balkezes spirál füzet.
A többivel nincs és nem is volt problémám. Egyedül talán az olló használatával adódott némi gondom kisiskolásként. De megtanultam jobb kézzel vágni. A kenyeret is jobb kézzel vágom viszont a felvágottakat ballal és ballal is szoktam aprítani. Csak jobb kézzel tudok dobni és elkapni dolgokat és csak bal lábbal tudok rúgni. A jobbkezes egeret pedig mind kettő kezemmel kitűnően használom. Kiskoromban, ha evés közben elfáradt a bal kezem, akkor átváltottam a jobbikra.
Jah még valami. Néhány ajtókilinccsel is meggyűlt már a bajom. A gömb (vagy gomb, mittomén) záras, jobbra befelé nyíló ajtóknál mindig lenyúzom a kezemet. Legutóbb kishijján el is törte a kisujjamat. Azt hittem összepisilem magam... Egyedül azért nem ordítottam, mert nem akartam meijeszteni a mellettem álló picilányt...
Jah és üzenem minden jobbkezesnek, hogy utáljuk, ha megkérdezitek, hogy "Jééé te balkezes vagy??? Úristen, hogy lehet úgy írni??!". Ez tök olyan, mint amikor a szemügestől megkérdezi a nem szemüveges, hogy "Látsz szemüveg nélkül??? Hány ujjamat mutatom???"... Ázze... -.-
 

Az élet szép...

2009.08.05. 10:12

Nem rég értem haza a okmányirodából, ahová jogsi ügyben mentem. Azt mondták, hogy kb. 2 hét, amíg kiküldik, de Apu azt mondta, hogy az egyik ismerőse, aki szintén ott csináltatta, megkapta 4 nap után. :) Várom már. :)
Egyelőre úgy tűnik, hogy összejönnek a dolgaim. Jelenleg van munkám, Sz. szombaton költözik és már a jogsim is bármikor megkaphatom. :) Úgyhogy most boldog vagyok. :) Már csak valami rendes munka kellene. Olyan, aminél nem kell azon aggódnom, hogy vajon tényleg csak 3 hónapig maradhatok vagy esetleg meghosszabítják a szerződésemet.
Fix pontra lenne szükségem. (Tudom, jó esetben a Család a fix pont és ez nálunk sincs másképp, de a munkahely az létkérdés...)
 

Szerző: Keysha

5 komment

Címkék: munka család jogsi

süti beállítások módosítása