Céges buláj...
2009.12.22. 20:14
Amolyan ebéd féle volt. Totál lenullázódtam energetikai szempontból. Nem hiányzik az ilyesmi nekem. Nem azért, de, ha próbál beilleszkedni az ember, kedveskedik, jó pofizik, akkor mi a faszomért kell köcsögölni??? Miért esik nehezére az embereknek elfogadni a másikat???
Szoktunk olyat csinálni, hogy felköszöntjük egymást (konkrétan a többieket) névnapokkor. Az ünnepelt hoz otthonról sütit és azt kajoljuk meg. Az egy dolog, hogy valaki @ home szervez bulit és meghívja a szeretteit/barátait, de az, hogy reggel bemegy a sütikkel az irodába (ezáltal látják a munkatársak, hogy készült), hogy a többiek, akik a háta mögött lefikázzák felköszöntsék, szerintem eléggé visszatetsző.
Ma 2 névnapost ünnepeltünk. Az egyiknek a héten volt, meg a másiknak is a héten lesz. Nekem konkrétan holnap (én vagyok a harmadik). Ők vittek sütit, fel lettek köszöntve, én nem vittem; nekem annyit se mondtak, hogy "hööö". A céges kaján még a kezükbe nyomtak 2 üveg bort (lévén, hogy hímneműek) és nekem ismét nem büfögtek semmit. Bekaphatják. Nekem nem kell semmi, de azért egy jó szó talán senkinek sem fájna...
Amúgy nem szoktam megünnepelni. Csak hát nah...
A cégnél vannak az irodások, a laborosok és a munkások. Az irodások nem bírják a munkásokat, a munkások meg az irodásokat. És vagyunk mi laborosok, akik a 2 csapat közötti kapocs vagyunk. A munkásokat jobban bírom. Az irodában csak a képmutatás dívik. Két embert kedvelek csak "elölről". Plussz a főnök (tényleg jó fej, nem panaszkodhatom rá). A laborban szeretek, ott fikázhatjuk az irodásokat; nem kerül ki semmi a helyiségből. 
Genyó "Gizella" (főkönyvelő), ma grószmutter mamuszban flangált, mert fázott a lába. "Izabella" jól ki is röhögte, mire Genyó "Gizella" beszólt neki, hogy majd elé tart egy tükröt, ha még egyszer rá jön a röhöghetnék. És egész nap ilyen köcsögölés megy. Elmegy az életkedvem, ha előre kell menni az irodába... Nem bírnám elviselni, ha órákon keresztül összezárva kellene lennem velük. Sugárzik belőlük a negativitás. Asszem az ilyen emberekre szokták mondani, hogy energiavámpír.
A lényeg az, hogy beszóltak 1x-2x. Vagyis csak 1 valaki, aki természetesen nő. És persze miatta szívtam már néhányszor, mert kapkod és cseszik odafigyelni arra, amihez hozzányúlt. Valamiért bököm a csőrét, csak nem tudom, hogy mi rosszat vétettem ellene, hogy bunkóznia kell velem. Van egy olyan érzésem, hogy ma rajtam röhögött a "Rebekával". Gondoltam valami nem okés rajtam. Szarul áll a hajam, elkenődött a szemfestékem vagy valaki kikandikál az orromból. Megkérdeztem "Emőkét" (szintén laboros), hogy jól vagyok-e összerakva. Azt mondta, hogy nincs semmi gáz a kinézetemmel. Akkor meg vajon mi lehetett? Biztosan azon röhögtek, amit vagy ahogyan mondtam a főnöknek. Hülye ribik. Azt gondolná az ember, hogy egy családanyának több esze van, de a természet ismét rácáfolt...
Elegem van a mai napból és a kényszer mosolyból. Elfáradtam. Szívem szerint átugornám ezt az egész karácsonyosdit is. Tele van a kiscipőm az ajándékvásárlással. És ezt mind be is kell még csomagolnom. Tiszta feszült vagyok. Pöcskivan...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kristopher · http://lelkirakat.blog.hu 2009.12.25. 23:53:24
Ti írtátok...